Napok óta nem tudok bejelentkezni... Hülye bagoly, fujj! :D Pedig le akartam írni, mi volt szombaton, mert az már akkora köcsögség volt, hogy azt muszáj lett volna... De már nem vagyok dühös, úgy hogy most már nem írom akkora beleéléssel.
Na, remélem nővérke nem fog belebámulni a monitoromba, és nyugodtan írhatok.
Ugyebár mindig jó gyerekek módjára ki szoktuk előzni a fél menzasort, ahogy mindenki más is. Elvégre ott van egy hosszú, és vékonyka kettessor, ami előtt van egy hatalmas tömeg körben. Na, mi azt a kettessorocskát magunk mögött hagyva becsatlakozunk a tömegbe, elvégre szeretnénk, ha jutna spagetti... Nos, drága ebédeltetős nénik beárultak minket igh-nél, hogy a NYOLCADIK osztálytól nem lehet ebédeltetni. És mialatt beállt a sor legelejére (elvégre a tanároknak miért kellene végigállniuk a sort? tök jó inkább szivatni a büdös kölyköket), kiállította az egész osztályt. Persze először páran nem tudtuk mivan, aztán kérdezte tőlünk, hogy "nyolcperegy? akkor menjen oldalra." Áááá, dehogy, mi a nyolcperkettő vagyunk. Nem akadály, hogy ilyen osztály nincsen, ha kell, megalapítjuk gyorsan, csak ne szakítsanak el a spagettitől, ha már ott volt egy köpésnyire... :(
Hát jóvan, csessze meg, elővettem egyik randa pillantásomat, és rászegeztem drága igh-re. Elkezdte kérdezgetni az emberkéket, hogy te a sor végére álltál, vagy előztél? És akkor mondták, hogy előztek, mert az osztály is odaállt. Valahogy érezhette, hogy én simán a szemébe hazudtam volna, hogy a sor végére álltam, mer engem nem kérdezett. Viki mondta neki, hogy nekik meg sürgősen meg kéne ebédelniük, mert mennek atlétikára. Erre mondta cukkermókus igh, hogy ő írta az ebédeltetési rendet, és nem írt bele olyat, hogy a nyolcperegy bármelyik részének is hamarabb kellene ebédelnie. Elvégre kit is érdekel, hogy ők képviselik az iskolát?
Papolt nekünk egy keveset, közben elénk lett engedve három osztály, és röpke egy óra alatt meg is ebédeltünk. Tök jó, nem? Aztán persze még szivatott egy kicsit, mert miért is ne? Mikor mentünk ki a C épületből, akkor ő is éppen indult kifelé, és előre engedett minket az ajtón, úriember módjára, aztán asszonta, hogy "Jaaaa, nyolcperegy? Akkor nem kellett volna előreengednem titeket!" Bezzeg ő beállhat a sor elejére, és tömheti magába a finomabb kaját... Ez szemétség. És bezzeg a többi osztály előzhet. Csak a _nyolcadik_ osztály nem. Mert az nagyon rossz ám! :O Nem lehet tőlük ebédeltetni.
Na, még túl sok nap van hátra a suliból (140), de itt az őszi szünet, jeeeeeee...
2007. október 29., hétfő
2007. október 23., kedd
Hoppá
Köddé vált az osztályhonlap. Még csak nem is az, hogy néhány fájl, vagy netán behalt volna a mysql, neeeem. Le lett törölve az egész, címestül, mindenestül. Most regiztem újra. Nem tudom az atw volt-e, vagy valaki más, de nem baj... Nálam csak a fájlok kb. fele van meg, szal a másik felének vagy lőttek, vagy megvan kacsánál.
Hunnap suli van, aztán még szombaton is, aztán vasárnap átállítják az órát, aztán egészen november 5-ig nem kell suliba menni. Nem túl hosszú szünet, de nem baj, legalább van. :)
Most többet nem írok, ki tudja, mikor megy el a net. Linux szerint a hálózat 0%-a használt. Ezt ahhoz jó viszonyítani, hogy reggel 80-90 % körül mozgott. Átlagban egyébként vmi 15-25 szokott lenni. Szal most elméletileg nincs internetem... Még jó, hogy legalább egy kicsit működik. :D
Hunnap suli van, aztán még szombaton is, aztán vasárnap átállítják az órát, aztán egészen november 5-ig nem kell suliba menni. Nem túl hosszú szünet, de nem baj, legalább van. :)
Most többet nem írok, ki tudja, mikor megy el a net. Linux szerint a hálózat 0%-a használt. Ezt ahhoz jó viszonyítani, hogy reggel 80-90 % körül mozgott. Átlagban egyébként vmi 15-25 szokott lenni. Szal most elméletileg nincs internetem... Még jó, hogy legalább egy kicsit működik. :D
2007. október 15., hétfő
Áááá...
Nem elég, hogy a megrendelt eső nem érkezett meg, bár reggel rohadt hideg volt (pedig nem szoktam rondán beszélni (komolyan!!)), de még a Coopert is lefutottuk. Uhh, még most is rosszul vagyok... De utálom a tesit! De ha már le kő futni, megkerestem, ki vót az a köcsög, aki ezt kitalálta.
Mint kiderült:
"A szervezet állóképességének és fizikai kondíciójának felmérésére Kenneth H. Cooper (USA) orvos és sport-fiziológus elkészítette 12 perces tesztrendszerét, amely idő alatt az egyénnek a lehető legnagyobb távolságot kell megtennie futva, gyalogolva, úszva vagy kerékpározva. Ezen 12 perc alatt sík terepen megtett távolság alapján ötféle edzettségi kategóriában sorolja az embereket: Nagyon jó, jó, kielégítő, rossz és nagyon rossz. Az öt kategória korosztályra és nemre bontott táblázatát több tízezer amerikai állampolgár vizsgálata és felmérése alapján készítette el."
Gondolom ő soha az életbe nem futotta le, ami szemétség tőle. Elvileg még él... Megyek, kinyírom. Amint képes leszek mozogni.
Nah, egyébként voltam hejje sírási versenyen, ahol szentem a felét helytelenül írtam a szavaknak. Nem baaaaj... Legalább nem mentem szolfézsra :D:D Aztán találkoztam Gabi nénivel... ^^ Mostanság egyre gyakrabban összefutunk. Ti. ő volt első-másodikban az osztályfőnököm, és aaaannyira aranyoooooos... Most már 4.-ig viszi az osztályokat, vagyis hát idén először. Mázlis kis kölykök. Na, remélem még ennél is gyakrabban összefutunk. :)
Ömm... már nem számolom a radíromon, hogy hány nap van hátra... Megyek, megnézem az ebédjegyemet. :D Asszongya 149 nap. Bár lehet, egyszerűbb lett volna megnézni a múltkori bejegyzést? Sebaj... Már csak 149 napot kell kibírni a suliból.
Uff, én beszéltem. Még ha nem is tudok helyesen írni. :D
Mint kiderült:
"A szervezet állóképességének és fizikai kondíciójának felmérésére Kenneth H. Cooper (USA) orvos és sport-fiziológus elkészítette 12 perces tesztrendszerét, amely idő alatt az egyénnek a lehető legnagyobb távolságot kell megtennie futva, gyalogolva, úszva vagy kerékpározva. Ezen 12 perc alatt sík terepen megtett távolság alapján ötféle edzettségi kategóriában sorolja az embereket: Nagyon jó, jó, kielégítő, rossz és nagyon rossz. Az öt kategória korosztályra és nemre bontott táblázatát több tízezer amerikai állampolgár vizsgálata és felmérése alapján készítette el."
Gondolom ő soha az életbe nem futotta le, ami szemétség tőle. Elvileg még él... Megyek, kinyírom. Amint képes leszek mozogni.
Nah, egyébként voltam hejje sírási versenyen, ahol szentem a felét helytelenül írtam a szavaknak. Nem baaaaj... Legalább nem mentem szolfézsra :D:D Aztán találkoztam Gabi nénivel... ^^ Mostanság egyre gyakrabban összefutunk. Ti. ő volt első-másodikban az osztályfőnököm, és aaaannyira aranyoooooos... Most már 4.-ig viszi az osztályokat, vagyis hát idén először. Mázlis kis kölykök. Na, remélem még ennél is gyakrabban összefutunk. :)
Ömm... már nem számolom a radíromon, hogy hány nap van hátra... Megyek, megnézem az ebédjegyemet. :D Asszongya 149 nap. Bár lehet, egyszerűbb lett volna megnézni a múltkori bejegyzést? Sebaj... Már csak 149 napot kell kibírni a suliból.
Uff, én beszéltem. Még ha nem is tudok helyesen írni. :D
2007. október 12., péntek
Legrövidebb tanítási nap...
Ilyen is ritkán fordul elő az emberrel... Kemény két és fél órát tanultunk. Vagyis hát nézőpont kérdése. Ugyebár az első óra lyukas. Aztán jön egy tesi, amit az állásbörze miatt az udvaron tartottunk... Aztán fél nyelvtanon nem volt Alice néni, aztán angol, és utána, mivel még mindig nincs tanár, így elmaradt a töri. Persze ez rajtam nem segít sokat, mert nekem meg kell várni a szolfézst, meg utána a zongorát, utóbbi 6-kor kezdődik, de legalább nem kell sokat tanulni. Ez is egy jó pont!
Egyébként mostanában valahogy kezdenek túlsúlyba kerülni a meg nem tartott órák. Rajz tanárnőnek is tüdőgyulladása van, úgyhogy tegnap 7 helyett megint csak 5 óránk volt.
Tesin mellesleg naon tutin szerepeltem. 8) Nem futottuk le a coopert, mert kikönyörögték a többiek. Ma meg ugye az állásbörze miatt, mer jó nagy kavarodás van, franc tudja. Hétfőre meg esőt rendeltem Bolbától, majd eljárja az esőtáncot, és ha minden igaz, akkor elvileg idén már nem is futjuk le. :D Persze fekvő felmérés az megvolt, 32-t nyomtam, szép kis ötöske... Na, legközelebb megcélzom a 40-50-et, ha gyúrnékvazze, akkor talán egy százast is lenyomnék... XD De ahhoz gyúrni kéne. Már így is sikerült meghúznom a karomat, úgyhogy nagyon fáj, meg reggel, mikor felvágtattam a lépcsőn rekordidő alatt, akkor szúrni kezdett a tüdőm, és ha nevettem fájt, na, nem vagyok egy vasgyúró. Meeeg a térdem is fáj még mindig. Meg most már a fejem is. De hátha hétfőre abbahagyja! Mert ha már nem megyek orvoshoz, legalább ne érezzem szarul magamat.
Hétfőn be van tervezve egy hejje síró verseny, szal nem tudom hogy fogok eljutni szolfézsra. Lehet ezzel igazolni? Most hétfőn sem voltam a paszpartúrázás miatt. Ehh, lehet, hétfőnként már nem is fogok járni. :D Egyébként ma kistanár volt szolfézson. Vmi fiatal hapsika. Egyfolytában engem bámult, biztos a kisugárzásom miatt. Tavaly is engem bámult a másik, de az azért, mert általában én mondtam a megoldást. Szolfézsból nagyon jól nyomom, kár, hogy uuutálom. :P Na, nemtom mér kell engemet bárkinek is bámulnia. Mindegy, ezen nem kellene kiakadnom. :D
És hogy kicsit még panaszkodjak, Panka mostanában eléggé kiakasztóan viselkedik. Elvárja, hogy mindenre pattanjak, amit ő akar, de ha én kérem meg vmire, szarik rá jó magasról. Mikor utoljára ugyanezt csináltam vele én is, nagyon randa képet vágott, dehát meg is érdemli.
Még 150 nap van hátra a suliból. Hátha lesz még ilyen rövid napom! :D
Egyébként mostanában valahogy kezdenek túlsúlyba kerülni a meg nem tartott órák. Rajz tanárnőnek is tüdőgyulladása van, úgyhogy tegnap 7 helyett megint csak 5 óránk volt.
Tesin mellesleg naon tutin szerepeltem. 8) Nem futottuk le a coopert, mert kikönyörögték a többiek. Ma meg ugye az állásbörze miatt, mer jó nagy kavarodás van, franc tudja. Hétfőre meg esőt rendeltem Bolbától, majd eljárja az esőtáncot, és ha minden igaz, akkor elvileg idén már nem is futjuk le. :D Persze fekvő felmérés az megvolt, 32-t nyomtam, szép kis ötöske... Na, legközelebb megcélzom a 40-50-et, ha gyúrnékvazze, akkor talán egy százast is lenyomnék... XD De ahhoz gyúrni kéne. Már így is sikerült meghúznom a karomat, úgyhogy nagyon fáj, meg reggel, mikor felvágtattam a lépcsőn rekordidő alatt, akkor szúrni kezdett a tüdőm, és ha nevettem fájt, na, nem vagyok egy vasgyúró. Meeeg a térdem is fáj még mindig. Meg most már a fejem is. De hátha hétfőre abbahagyja! Mert ha már nem megyek orvoshoz, legalább ne érezzem szarul magamat.
Hétfőn be van tervezve egy hejje síró verseny, szal nem tudom hogy fogok eljutni szolfézsra. Lehet ezzel igazolni? Most hétfőn sem voltam a paszpartúrázás miatt. Ehh, lehet, hétfőnként már nem is fogok járni. :D Egyébként ma kistanár volt szolfézson. Vmi fiatal hapsika. Egyfolytában engem bámult, biztos a kisugárzásom miatt. Tavaly is engem bámult a másik, de az azért, mert általában én mondtam a megoldást. Szolfézsból nagyon jól nyomom, kár, hogy uuutálom. :P Na, nemtom mér kell engemet bárkinek is bámulnia. Mindegy, ezen nem kellene kiakadnom. :D
És hogy kicsit még panaszkodjak, Panka mostanában eléggé kiakasztóan viselkedik. Elvárja, hogy mindenre pattanjak, amit ő akar, de ha én kérem meg vmire, szarik rá jó magasról. Mikor utoljára ugyanezt csináltam vele én is, nagyon randa képet vágott, dehát meg is érdemli.
Még 150 nap van hátra a suliból. Hátha lesz még ilyen rövid napom! :D
2007. október 9., kedd
Utálom az iskolát :P
Uhh, most berágtam Ivánkára is... :D Pedig egyébként elnéző vagyok ám, mert Sziszit nála sokkal jobban utáltam. Múltkor ugyebár sikerült elbliccelni a felelést, mert kérdezte, hogy ugye akkor most felelünk, és mi gyorsan mondtunk, hogy neeeeeeeeeeeem. Na, most feleltetett. Méghozzá Eszterrel kezdte, és megbeszéltük, hogy ő, Viki, Panna, meg én együtt nyekergünk. Okké, jól leszerepeltünk, mert Vikit meg Esztert egyáltalán nem hallottam énekelni, én meg nem vagyok az a típus, aki csak úgy kiereszti a hangját, ráadásul ha csak magamat hallom rendesen, akkor a maradék bátorságnak nem éppen nevezhető önbizalom is elszáll... És akkor elkezdte mondani Ivcsi bácsi drága (hogy akasztaná fel magát Sziszi nénivel együtt), hogy hát bizony ő arra ad ötöst, ami szép, jól hallható, blablabla. DE! Ha jók leszünk, akkor megkapjuk az ötöst. Na tudja kit zsaroljon! (Mondjuk óra felénél kijelentette, hogy jól van, ötöske. Csessze meg! Elővettem gondolatbéli aknavetőmet, és jól megsoroztam >) Na, majd meg kő vuduzni. Szerzek egy aláírást és ehhhehehe...)
Persze innentől már nagyon állat óra volt. Ugyebár óra elején minden rejtegetés nélkül, pad tetején megírtuk Pannával a matek házit. Nem szól érte, pedig már másodszor csináltam. :D Aztán lefeleltünk, közben elkezdett haragoskodni, hogy hű, de hangosak vagyunk, meg mindig ezzel a nyolcadik osztállyal van gond... Ejj, ez a nyolcadik osztály, nagyon rossz. És hogy csendben maradjunk, feladatokat adott. MÁSOLNI KELLETT! Borzalmas. Hihetetlen. De azért ennyire gyopár tanárral is ritkán hozza össze az embert a sors. Először is egy kétsoros kottácskát. Jóvan, leírtam, úgy is unom magam. Aztán megemlítette, hogy két hanggal lentebb kellesz legközelebb. Hát, azon ne múljék, gyorsan kiszámoltam az előjegyzést, aztán leírtam úgy is. Aztán mondta, hogy írjuk le a szöveget. Mindkét versszakkal! Nehogy csak eggyel! Az nem lenne nekünk elég büntetés. Jaj-jaj. Aztán már nem adott feladatot, hiába néztem rá kérlelő, ámde nem bociszemekkel, szal unalmamban még leírtam a kvintoszlopot 4 kereszt 4 béig, aztán csengő, húzás matekszakkörre.
Az infó sem volt egyébként rossz óra. Elvileg a többiek érettségi feladatokat csinálnak, én meg Nemes Tihizni voltam kacsával. Vagyis nem csináltunk semmit egyébként, de azt nagyon vidáman nem csináltuk... :D Kacsa gyorsan tanulmányozta a suligépeket, én közben szétnéztem, hátha találok valami érdekes dolgot, ami már nem kell senkinek, csak nekem... De nem találtam. Néha, mikor elsétált a terem előtt Proci bá, gyorsan átkattintottam Nemes Tihire, de ezt a feladatsort már amúgy is megcsináltam a múlt órán, az azelőtti órán, meg tán az azelőtti órán is.
De ettől függetlenül még utálhatom az iskolát... Hunnap bijjosz témazáró, sejtek, szövetek, stb, fúj, mikor dolgozni fogok, mittomén honlapot szerkesztek, vagy franc tudja, biztosan tudnom kellesz, hogy hol található meg a tömött rostos kötőszövet. És lehet, hogy föciből is írunk. Vagy abból holnapután? Nemtom. Ázsia. De ezt már mondtam. Kb tudom, csak a fővárosok döcögnek nagyon, abból is van pár, amit sikerült megjegyezni... :D Ha minden igaz, felmegyek az orvoshoz hunnap, lehet, ellógom a zongorát, nincs most kedvem hozzá, ráadásul megint nem gyakoroltam. Fájok. A paszpartúrázás meg végre megvolt, szal azzal már nem kell foglalkozni. Legalábbis remélem :D Még Maszatot is le akartam fotózni. Már megint túlságosan céltudatosan válogat... Annyira édes!
Húzok tanulni/tévét bámulni/traviánozni/msnezni/franctudjamicsinálni. Még 153 nap van hátra a suliból! Tehát sikerült túlélni már 27 napot... 8) Itt az ideje, hogy hiányozzak.
Persze innentől már nagyon állat óra volt. Ugyebár óra elején minden rejtegetés nélkül, pad tetején megírtuk Pannával a matek házit. Nem szól érte, pedig már másodszor csináltam. :D Aztán lefeleltünk, közben elkezdett haragoskodni, hogy hű, de hangosak vagyunk, meg mindig ezzel a nyolcadik osztállyal van gond... Ejj, ez a nyolcadik osztály, nagyon rossz. És hogy csendben maradjunk, feladatokat adott. MÁSOLNI KELLETT! Borzalmas. Hihetetlen. De azért ennyire gyopár tanárral is ritkán hozza össze az embert a sors. Először is egy kétsoros kottácskát. Jóvan, leírtam, úgy is unom magam. Aztán megemlítette, hogy két hanggal lentebb kellesz legközelebb. Hát, azon ne múljék, gyorsan kiszámoltam az előjegyzést, aztán leírtam úgy is. Aztán mondta, hogy írjuk le a szöveget. Mindkét versszakkal! Nehogy csak eggyel! Az nem lenne nekünk elég büntetés. Jaj-jaj. Aztán már nem adott feladatot, hiába néztem rá kérlelő, ámde nem bociszemekkel, szal unalmamban még leírtam a kvintoszlopot 4 kereszt 4 béig, aztán csengő, húzás matekszakkörre.
Az infó sem volt egyébként rossz óra. Elvileg a többiek érettségi feladatokat csinálnak, én meg Nemes Tihizni voltam kacsával. Vagyis nem csináltunk semmit egyébként, de azt nagyon vidáman nem csináltuk... :D Kacsa gyorsan tanulmányozta a suligépeket, én közben szétnéztem, hátha találok valami érdekes dolgot, ami már nem kell senkinek, csak nekem... De nem találtam. Néha, mikor elsétált a terem előtt Proci bá, gyorsan átkattintottam Nemes Tihire, de ezt a feladatsort már amúgy is megcsináltam a múlt órán, az azelőtti órán, meg tán az azelőtti órán is.
De ettől függetlenül még utálhatom az iskolát... Hunnap bijjosz témazáró, sejtek, szövetek, stb, fúj, mikor dolgozni fogok, mittomén honlapot szerkesztek, vagy franc tudja, biztosan tudnom kellesz, hogy hol található meg a tömött rostos kötőszövet. És lehet, hogy föciből is írunk. Vagy abból holnapután? Nemtom. Ázsia. De ezt már mondtam. Kb tudom, csak a fővárosok döcögnek nagyon, abból is van pár, amit sikerült megjegyezni... :D Ha minden igaz, felmegyek az orvoshoz hunnap, lehet, ellógom a zongorát, nincs most kedvem hozzá, ráadásul megint nem gyakoroltam. Fájok. A paszpartúrázás meg végre megvolt, szal azzal már nem kell foglalkozni. Legalábbis remélem :D Még Maszatot is le akartam fotózni. Már megint túlságosan céltudatosan válogat... Annyira édes!
Húzok tanulni/tévét bámulni/traviánozni/msnezni/franctudjamicsinálni. Még 153 nap van hátra a suliból! Tehát sikerült túlélni már 27 napot... 8) Itt az ideje, hogy hiányozzak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)