2020. december 29., kedd

Salamon

Mr. Salamon egy kis mentett hörcsög volt. Testvéreivel együtt a villamoson hagyták őket egy dobozban, ami egy szatyorban volt - ők voltak a zacskós banda, már akkor is nagyon gengszter volt. Szerencsére előbb egy állatvédő csapathoz, majd a Hörcsögmentéshez kerültek, így lehetőséget kaptak arra, hogy szép életük legyen.

Mire beszereztünk minden cuccot, már csak Salamon és egy kisebb tesója vártak gazdára. Tomcsi egyből beleszeretett terjedelmes alkatába, úgyhogy Mr. Salamont választottuk. Tűkön ülve vártuk, hogy hozzánk kerüljön, és sejtéseink természetesen beigazolódtak: ő volt a legszebb és legaranyosabb hörcsög a világon.


Persze mind tudjuk, hogy az aranyos az ő esetében relatív volt. :) A miszter a legkevésbé sem kedvelt minket, ha meg akartuk simogatni, jó darabig a hátára dobva magát csipogott és próbált megharapni, valamint ha átrendeztünk valamit a helyén, akkor puffogva járkált körbe, hogy "ezt a  ***-t is ki tette ide!?", amíg rendet rakott utánunk. Aztán ahogy telt-múlt az idő, már meg tudtuk simogatni - persze utána egyből jött egy alapos mosdás a részéről -, valamint rátaláltunk az első pillantásra még gyanús, ám nagy kedvenccé váló halacskára. Először otthagyta, majd kirágta a beleinek a részét, végül harmadik körre már csak a szemét hagyta meg belőle. (Fun fact: ez egyébként teknős- és macskakaja, úgyhogy egyszer, amikor a fresiben vettem, megkérdezték, hogy ajánlhatnak-e nekem egy macskatápot. Ezek szerint nem tűntem egy teknősös típusnak.)

Időnként ki is vettük egy kicsit szaladgálni a kis mindenes szobában, ahol egyből megcsócsálta a porszívó kerekén a műanyagot. (Egyébként is egy kisördög volt, ha mezítláb voltam, mindig megpróbálta elpusztítani a lábujjaimat.) Először kapott ugyan egy bekerített low-budget hörijátszóteret, de minden alkalommal meglógott belőle, úgyhogy végül megkapta az egész szobát, amikor kint volt. Rettentően aranyos volt, ahogy körbeszaladt, az ajtó előtt mindig kicsit gyorsítva (hiszen ott nem volt védelem, és ki tudja, milyen veszély leselkedik rá!!!), hallani lehetett az apró lábai tap-tap-tapját. Aztán elköltöztünk. Itt már nem mertem kivenni, mert féltem, hogy megrágcsálja a kábeleket és megrázza az áram, vagy elbújik valahova, ahonnan nem tudom előbányászni.

Említésre méltó még a 2018-2019-es nagy pisiválság is: sosem tudtuk megállapítani, hova pisil, pedig a hörcsögös csoportban írták, hogy nem szabad az egész helyet takarítani, mivel az stresszeli a ménkűt. Végül kiderült, hogy azért nem tudjuk, hogy hova megy a pisi, mert valószínűleg mind a kerékbe megy, amit utána annak megfelelő sebességgel való forgatásával szétterjeszt az egész dobozban. (Tudom, guszta. :D) Miután kapott a régi zajos műanyag helyett egy új fakereket, szerteszéjjel pisilte (konkrétan kilyukadt). Így később visszakapta a zajos műanyagot, abból legalább kipörgött, amit belepakolt, mivel nem volt pereme. Just hörcsög things. Aztán egyszer csak úgy döntött, a homokba pisil - mekkora öröm volt! Végre biztos lehettem benne, hogy nem áztatja gyönyörű tappancsait egész éjszaka valami kevésbé gusztusosban.

Elég sokszor voltunk vele dokinál, és visszaszokott a harapdálásra. Egyszer a szemét kellett cseppenteni napi kétszer. Az első két napban nagyon szépen tűrte is a dolgot, ám a harmadik nap megunta, és olyat harapott az ujjamba, alig bírtam lefejteni magamról. :D Képzeljetek el egy kis hörcsögöt, ahogy marcangol egy ujjat, és nem nagyon akarja elengedni - nagyon mérges volt. Plusz kihívás, hogy az ember ösztönösen elrántaná a kezét, viszont akkor elrepülne a hörcsög, így sajnos lent tartottam a kezemet, és a ménkű még egy hármat-négyet beleharaphatott. Miután kellően összevéreztem mindent, a következőkben - okulva a történtekből - már kesztyűben fogtam meg. A legszebb ménkű harapását még kesztyűn keresztül is lehetett érezni. :))

Egyébként borzasztóan okos kis apróság volt, amikor még kivettük, tudta, hogyha a szállítóval közeledem, bele kell csüccsenni, majd ki kell szállni belőle, amikor megérkeztünk a földre. Addig meg nem is próbált kiugrani, csak a pereméről nézelődött. Ezt a szokását egyébként megtartotta, ha lapátoltam az almot, akkor egyrészt morcogott, hogy mit nyúlok hozzá a cuccaihoz, másrészt rendszeresen rácsüccsent a lapátra, hogy akkor mehetünk.

Tündéri ménkű volt, és nagyon fog hiányozni.

2020. január 18., szombat

Villamosos rövidek

Mivel hamarosan kénytelen leszek lecserélni a régi telefonomat, ezért most megörökítem a jegyzeteket itt is.

Kislány az apukájának: - Te nagyon ügyes vagy!
- Igen?
- Már megint ott szállunk le, ahol kell!


Bácsika méltatlankodik a telefonba: - Azt mondták, hogy hajnal 9-től KÖTELEZŐ eligazítást tartanak!!!


Középiskolás srác a haverjának: - Én nem lennék olyan jó apuka. Lenne gyerekem, elköltöznék Kínába.
- Miért pont Kínába?
- Hát mert ott ki a *** keresne!?


Kislány a vonaton: - Anyaaaa, tudod, hogy miért nem így rajzoltam a vonalba? ... Mert nekem így tetszik! ^^

2018. október 30., kedd

Salamon kalandok

Salamont kiraktam kicsit játszani a low budget hörijátszótérre, amíg kitakarítom a cuccait. Tomcsi ugyan már elment aludni, így nem volt, aki felügyelje Mr. Gengsztert, de elég jól körbe volt zárva dobozokkal. Ráadásul mindig ott próbált kijutni, ahol a legnehezebb cuccok voltak, szóval nem aggódtam, időnként azért ránéztem, hogy létszámra meglegyen.

Amíg mosogattam a cuccokat, hallottam, hogy rágcsál meg kaparászik, még vagdaltam kis papírtörlőt alomnak... Aztán azt vettem észre, hogy túl nagy a csend. "Most vagy elaludt, vagy meglógott." - futott át rajtam. Mentem a low budget hörijátszótérhez, jelenlévő hörcsögök száma: 0. Egyszer csak rágcsálást hallottam a kanapé felől. Odafordultam, Tomcsi hátizsákja oda volt támasztva, mintha onnan jött volna a zaj. Megemeltem, elhallgatott.

Majd egyszer csak kibukkant egy kis hörcsög a kanapé mögül. "Helló!" - mosolygott rám egy pillanatra. - "Nézd milyen király kecót találtam!" Aztán újra eltűnt alatta.

Hát én ilyen gyorsan még nem izzadtam le.

Egy hörcsög van szökésben!

Odavittem a hordozóját, zörgettem neki, de le se kakkantotta. Bevetettem hát a nehéz tüzérséget: makukákat szórtam ki. Kikukucskált, beporszívózott néhányat, és megint eltűnt. Készítettem neki utat a hordozóhoz. Már jött is a porszívó, ügyesen megtalálta a hordozóban a nagyobb adagot, aztán hopp, foglyul ejtettem.

Mr. Gengszter némi büntetésben volt, amíg száradtak a cuccai (ami egyébként nem volt jogos, hiszen én hagytam az urat megszökni), majd visszakerült a helyére.

Mint kiderült, van egy doboz, ami Tomcsi szerint nem olyan biztonságos, hiszen üres. Erre rátettünk egy könyvet. A könyvet áttettük máshová, de odakerült egy üveg víz. Tomcsié, amit elvitt, hiszen abból ivott. Az üres dobozt pedig játszi könnyedséggel el tudta tolni a börtönszökevény.

2017. december 1., péntek

ZH javítás

(6 pontos feladat) (Én nem vagyok a beszélők között :D)

- Erre most meg mennyi pontot adjak...? Nem tudom, mi ez a baromság. Rizs-tétel.
- Hát ha nem tudod, adj neki random.
- Ööö, oké, van valakinél egy dobókocka?
- Használd a telefonodat!
- De az csak pszeudorandom. Igaz, lehet, hogy sokkal inkább random, mintha dobok egy dobókockával...
- Van az az oldal, ami a kozmikus sugárzásból generál véletlenszámot. Random.org vagy mi.
- Na, az jó lesz. Persze csak ha a telefonomon behozza a net.
(...)
- Na, megvan. Generálok akkor. (...) Hopsz, 0 pont. Hát az ciki.
- Erre mondta a tanár úr anno, hogy a ketteshez szerencse is kell.

2016. július 2., szombat

A Schrödinger-talpú ember

Nem most történt, de mindenképpen említésre méltó a találkozásunk a Schrödinger-talpú emberrel.

Villamoson utaztunk nővérkémmel, mikor felszállt egy ember, aki többször is felszólított minket, hogy nézzük meg a talpát. Kérésének nem tettünk eleget. Miután kifejezte megbotránkozását, nótára gyújtott, majd nagy szomorúságunkra távozott, varázslatos hangjával egyetemben. Mély benyomást tett ránk szavaival, így utólag kénytelenek voltunk elgondolkozni, hogy miért is szerette volna annyira, hogy megnézzük a talpát.

Talán nem is volt talpa?

Már sosem tudjuk meg.

2016. május 24., kedd

Who is da beast?


Víííí, megfejtettem két kódot! ^^

A poén az, hogy a másodikról fogalmam sincs, hogy hogy kellett volna megfejteni: adtak egy kódot meg két stringet, hogy találd ki a következő kódot. Azóta sem tudom, hogy mi alapján kellett volna kijönnie, de sikerült kilogikázni a megoldást... :D (Relatíve bruteforce-oltam egyet... Ahelyett, hogy a beadandómat írnám, ejnye. O.o)

Ja igen, slussz poén: a megoldás ismeretében sem tudom, hogy mégis hogyazatyaúristenbe kellene kijönnie.

2016. április 25., hétfő

Cukiság

Kislány a villamoson:
- Olyan jó a gyümölcsfáknak! Ha megéheznek, csak bekapnak egy gyümölcsöt. :)