Salamont kiraktam kicsit játszani a low budget hörijátszótérre, amíg kitakarítom a cuccait. Tomcsi ugyan már elment aludni, így nem volt, aki felügyelje Mr. Gengsztert, de elég jól körbe volt zárva dobozokkal. Ráadásul mindig ott próbált kijutni, ahol a legnehezebb cuccok voltak, szóval nem aggódtam, időnként azért ránéztem, hogy létszámra meglegyen.
Amíg mosogattam a cuccokat, hallottam, hogy rágcsál meg kaparászik, még vagdaltam kis papírtörlőt alomnak... Aztán azt vettem észre, hogy túl nagy a csend. "Most vagy elaludt, vagy meglógott." - futott át rajtam. Mentem a low budget hörijátszótérhez, jelenlévő hörcsögök száma: 0. Egyszer csak rágcsálást hallottam a kanapé felől. Odafordultam, Tomcsi hátizsákja oda volt támasztva, mintha onnan jött volna a zaj. Megemeltem, elhallgatott.
Majd egyszer csak kibukkant egy kis hörcsög a kanapé mögül. "Helló!" - mosolygott rám egy pillanatra. - "Nézd milyen király kecót találtam!" Aztán újra eltűnt alatta.
Hát én ilyen gyorsan még nem izzadtam le.
Egy hörcsög van szökésben!
Odavittem a hordozóját, zörgettem neki, de le se kakkantotta. Bevetettem hát a nehéz tüzérséget: makukákat szórtam ki. Kikukucskált, beporszívózott néhányat, és megint eltűnt. Készítettem neki utat a hordozóhoz. Már jött is a porszívó, ügyesen megtalálta a hordozóban a nagyobb adagot, aztán hopp, foglyul ejtettem.
Mr. Gengszter némi büntetésben volt, amíg száradtak a cuccai (ami egyébként nem volt jogos, hiszen én hagytam az urat megszökni), majd visszakerült a helyére.
Mint kiderült, van egy doboz, ami Tomcsi szerint nem olyan biztonságos, hiszen üres. Erre rátettünk egy könyvet. A könyvet áttettük máshová, de odakerült egy üveg víz. Tomcsié, amit elvitt, hiszen abból ivott. Az üres dobozt pedig játszi könnyedséggel el tudta tolni a börtönszökevény.