Ügyintézés

Már másfél hónapja, hogy nem tudok belépni telószám-változás miatt a netes bankszámlámhoz a kedves banknál, aminek "szeret" -z az anagrammája, mert úúgy de úúgy szeretem őket. ^^ Szóval ma gondoltam, megint meglátogatom őket, mert ha szerda, akkor bank, és hátha végre sikerül átírniuk a telefonszámomat (így 3. alkalomra :P).

Ééés itt jön a fordulat, merthogy valójában át van írva a telefonszámom általánosan is, meg netbanknál is, fel is olvasta a csávó (akinél amúgy 2. alkalommal is voltam B) tiszta jó ismerősöket szerzek már), hogy igen, az tényleg a mostani. De nekem akkor se jön ki az sms, akkor hívjam fel a telebankot.

Hááát legutóbb mikor telebankot hívogattam, kiderült, hogy nem igazán tudom a telebankos pinkódomat, de mivel az általam használt számsorozatok nagyobbik felét már kipróbáltam a múltkor, így kettő lehetőségem maradt, hogy na még talán azok. Persze sikertelen volt az azonosítás, úgyhogy lepasszoltam őket anyának.

Anya meggyőzte őket, hogy bár nem rendelkezünk a pinkóddal, ők mégis nagyon készségesen segíteni akarnak nekünk, úgyhogy végül is megnézték, hogy mi újság van már azzal a telebankos pinkóddal... Na, és kiderült, hogy miért nem tudom, hogy mi az. :P Mert nincs. :P Anya meglepődött, de lepasszolta a tennivalókat nekem, hogy menjek megint bankolni. Én is meglepődtem, de még pont volt annyi időm, hogy bemenjek, össze is futottam megint ugyanazzal az ügyintézővel. Mondtam neki, hogy mi a baj, és _ő is meglepődött_. Mármint hogy nincs telebankos izém. (De gyorsan intézett nekem embert, hogy csinálhassak. ^^) Ezután teljes joggal kijelenthetem, hogy profi vagyok a szerencsétlenkedésben, mert nem elég, hogy nem küldik ki a tetvesesemest, de még csak be se regisztráltak telebankhoz. Hmm.

Talán holnap.

Érdekes előadás

Mert a tegnapi nap tanulsága, hogy programozás előadást is lehet jól és érdekesen tartani. ^^ Tehát nem az volt, hogy felolvasott egy diavetítést, hanem tényleg csak ábrákként használta, amik ott voltak, és közben rendesen magyarázott, hogy mikkel fogunk foglalkozni, és teljesen fellelkesültem, hogy gyóó, ez mind tök jó. :D

Közben meg mutatott példaprogramot, ami maga nem volt ugye bonyolult, csak egy faktoriálisszámítás, viszont a lényege az volt, hogy nagy számoknak is ki tudjuk számítani a faktoriálisát, ne csak azt, amit alapból bír a C++ (ami egyébként 12!, kicsit kibővítve pedig 25! :P), hanem a megfelelő tervezéssel elkészített egy programot, ami kiszámolta pl. 10000!-ot is. :D (Jó, ez lehet, hogy csak programozóknak érdekes.)

Aztán amikor már minden működött, akkor mondta, hogy odahívja mondjuk egy bölcsészismerősét, aki megadja, hogy "n = öt". Be is gépelte, na és akkor elkezdte kiírogatni végtelenített ciklusban a program, hogy "Adjon meg természetes számot!", és persze nem állt le. :D:D Erre meg azt mondta, hogy: "Na és ez történik, ha egy bölcsészt ültetünk a gép elé."

Ma meg a funkcionális programozás kezdett el egyre jobban érdekelni, és simán el tudnám képzelni, hogy azzal foglalkozzam. :P