2015. október 24., szombat
Na mit néztünk?
Tomi: Jó volt ez a film, csak az a baj, hogy max hangerőn kellett nézni, mert hihetetlen halk volt...
2015. szeptember 19., szombat
Ggwp
*Tomi megszagolja a húst, hogy jó-e még.*
Én: Nem lehet semmi baja, most vettem ki a fagyóból! .. Bár nem most... és nem is én...
*Észreveszem, hogy milyen ügyeset mondtam :D*
Én: Akkor most megveregetem a saját vállamat...
Tomi: Bár nem veregeted.. és nem is a sajátodat... Ezt már ismerjük!
Én: Nem lehet semmi baja, most vettem ki a fagyóból! .. Bár nem most... és nem is én...
*Észreveszem, hogy milyen ügyeset mondtam :D*
Én: Akkor most megveregetem a saját vállamat...
Tomi: Bár nem veregeted.. és nem is a sajátodat... Ezt már ismerjük!
2015. augusztus 19., szerda
19
Meglepően sok dolog történik, ha az ember egy kis időre feladja reaktív létét, és proaktívvá válik - szigorúan csak ideiglenesen. :) Bár ha azt nézzük, esetemben inkább a "proaktivitás" is csak egy reakció.
Nekem most kicsit olyan, mint a középsulit otthagyni: szép volt, jó volt, de nem baj, hogy vége. Ad egy kis löketet az, hogy új dolgokba vágok bele. Egy új egyetem, csupa új kihívással (bár jó lett volna, ha a szoctám leadása nem kerül ebbe a kategóriába :P). Kénytelen vagyok ismét tenni azért, hogy valamerre haladjak, nem csak ücsörgök a fenekemen belekényelmesedve valamibe, ami még csak nem is tetszik.
Még mielőtt végleg eldöntöttem, hogy lelécelek hőn szeretett egyetememről, nyilván eléggé beleástam magam abba, hogy mivel is kell majd töltenem még két évet. Ennek egyik fő része az önálló labor, ahol egy témán kell dolgozgatni heti 5 órában, a témát pedig én választhatom ki. Mivel bátorságom és önteltségem mértéke nem elegendő egy saját téma megérdeklődéséhez (volt egy ötletem, de mivel nem értek hozzá, így a komplexitását sem különösebben tudom megbecsülni), ezért a kiírtakat nézegettem. Lett volna olyan jellegű, amit most is csinálunk az egyetemen (van egy "testvérprojektünk", vagyis igazából több is), azonban berzenkedtem ennek gondolatától is, inkább másik tanszék után néztem.
Miután kiszúrtam egy(néhány) szimpatikus témát, és néhány heti tétovázás után (jajjj, de én nem értek ehhez egyáltalán. de bizti, hogy írjak? de áá, mit írjak? O.o) végül felvettem a kapcsolatot a valószínűsíthetően leendő témavezetőmmel. ^^ Egy végtelenül aranyos nénit (jó, igazából olyan kis fiatalos, hogy vétek lenénizni :D) ismertem meg a személyében, kár lett volna kihagyni a találkozót. :) Szóval ha nem rontják el a szakirányom beírását, akkor jer téma, nem félek tőled! (annyira) Jó lenne végre találni valamit, ami úgy igazán érdekel, amire örömmel szánom rá azt a heti 5 órát, vagy csupa önszorgalomból még többet. :D A téma egyébként még képlékeny, mivel megkérdezte, hogy biztosan azt akarom-e választani, nem-e valamelyik másikat, én meg: ööö.. én rugalmas vagyok. O.o
Ilyet még sosem írtam, úgyhogy egyszer belefér: még 19 nap van hátra az első tanítási napig.
Nekem most kicsit olyan, mint a középsulit otthagyni: szép volt, jó volt, de nem baj, hogy vége. Ad egy kis löketet az, hogy új dolgokba vágok bele. Egy új egyetem, csupa új kihívással (bár jó lett volna, ha a szoctám leadása nem kerül ebbe a kategóriába :P). Kénytelen vagyok ismét tenni azért, hogy valamerre haladjak, nem csak ücsörgök a fenekemen belekényelmesedve valamibe, ami még csak nem is tetszik.
Még mielőtt végleg eldöntöttem, hogy lelécelek hőn szeretett egyetememről, nyilván eléggé beleástam magam abba, hogy mivel is kell majd töltenem még két évet. Ennek egyik fő része az önálló labor, ahol egy témán kell dolgozgatni heti 5 órában, a témát pedig én választhatom ki. Mivel bátorságom és önteltségem mértéke nem elegendő egy saját téma megérdeklődéséhez (volt egy ötletem, de mivel nem értek hozzá, így a komplexitását sem különösebben tudom megbecsülni), ezért a kiírtakat nézegettem. Lett volna olyan jellegű, amit most is csinálunk az egyetemen (van egy "testvérprojektünk", vagyis igazából több is), azonban berzenkedtem ennek gondolatától is, inkább másik tanszék után néztem.
Miután kiszúrtam egy(néhány) szimpatikus témát, és néhány heti tétovázás után (jajjj, de én nem értek ehhez egyáltalán. de bizti, hogy írjak? de áá, mit írjak? O.o) végül felvettem a kapcsolatot a valószínűsíthetően leendő témavezetőmmel. ^^ Egy végtelenül aranyos nénit (jó, igazából olyan kis fiatalos, hogy vétek lenénizni :D) ismertem meg a személyében, kár lett volna kihagyni a találkozót. :) Szóval ha nem rontják el a szakirányom beírását, akkor jer téma, nem félek tőled! (annyira) Jó lenne végre találni valamit, ami úgy igazán érdekel, amire örömmel szánom rá azt a heti 5 órát, vagy csupa önszorgalomból még többet. :D A téma egyébként még képlékeny, mivel megkérdezte, hogy biztosan azt akarom-e választani, nem-e valamelyik másikat, én meg: ööö.. én rugalmas vagyok. O.o
Ilyet még sosem írtam, úgyhogy egyszer belefér: még 19 nap van hátra az első tanítási napig.
2015. április 1., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)