Már másfél hónapja, hogy nem tudok belépni telószám-változás miatt a netes bankszámlámhoz a kedves banknál, aminek "szeret" -z az anagrammája, mert úúgy de úúgy szeretem őket. ^^ Szóval ma gondoltam, megint meglátogatom őket, mert ha szerda, akkor bank, és hátha végre sikerül átírniuk a telefonszámomat (így 3. alkalomra :P).
Ééés itt jön a fordulat, merthogy valójában át van írva a telefonszámom általánosan is, meg netbanknál is, fel is olvasta a csávó (akinél amúgy 2. alkalommal is voltam B) tiszta jó ismerősöket szerzek már), hogy igen, az tényleg a mostani. De nekem akkor se jön ki az sms, akkor hívjam fel a telebankot.
Hááát legutóbb mikor telebankot hívogattam, kiderült, hogy nem igazán tudom a telebankos pinkódomat, de mivel az általam használt számsorozatok nagyobbik felét már kipróbáltam a múltkor, így kettő lehetőségem maradt, hogy na még talán azok. Persze sikertelen volt az azonosítás, úgyhogy lepasszoltam őket anyának.
Anya meggyőzte őket, hogy bár nem rendelkezünk a pinkóddal, ők mégis nagyon készségesen segíteni akarnak nekünk, úgyhogy végül is megnézték, hogy mi újság van már azzal a telebankos pinkóddal... Na, és kiderült, hogy miért nem tudom, hogy mi az. :P Mert nincs. :P Anya meglepődött, de lepasszolta a tennivalókat nekem, hogy menjek megint bankolni. Én is meglepődtem, de még pont volt annyi időm, hogy bemenjek, össze is futottam megint ugyanazzal az ügyintézővel. Mondtam neki, hogy mi a baj, és _ő is meglepődött_. Mármint hogy nincs telebankos izém. (De gyorsan intézett nekem embert, hogy csinálhassak. ^^) Ezután teljes joggal kijelenthetem, hogy profi vagyok a szerencsétlenkedésben, mert nem elég, hogy nem küldik ki a tetvesesemest, de még csak be se regisztráltak telebankhoz. Hmm.
Talán holnap.
2013. február 27., szerda
2013. február 14., csütörtök
Érdekes előadás
Mert a tegnapi nap tanulsága, hogy programozás előadást is lehet jól és érdekesen tartani. ^^ Tehát nem az volt, hogy felolvasott egy diavetítést, hanem tényleg csak ábrákként használta, amik ott voltak, és közben rendesen magyarázott, hogy mikkel fogunk foglalkozni, és teljesen fellelkesültem, hogy gyóó, ez mind tök jó. :D
Közben meg mutatott példaprogramot, ami maga nem volt ugye bonyolult, csak egy faktoriálisszámítás, viszont a lényege az volt, hogy nagy számoknak is ki tudjuk számítani a faktoriálisát, ne csak azt, amit alapból bír a C++ (ami egyébként 12!, kicsit kibővítve pedig 25! :P), hanem a megfelelő tervezéssel elkészített egy programot, ami kiszámolta pl. 10000!-ot is. :D (Jó, ez lehet, hogy csak programozóknak érdekes.)
Aztán amikor már minden működött, akkor mondta, hogy odahívja mondjuk egy bölcsészismerősét, aki megadja, hogy "n = öt". Be is gépelte, na és akkor elkezdte kiírogatni végtelenített ciklusban a program, hogy "Adjon meg természetes számot!", és persze nem állt le. :D:D Erre meg azt mondta, hogy: "Na és ez történik, ha egy bölcsészt ültetünk a gép elé."
Ma meg a funkcionális programozás kezdett el egyre jobban érdekelni, és simán el tudnám képzelni, hogy azzal foglalkozzam. :P
Közben meg mutatott példaprogramot, ami maga nem volt ugye bonyolult, csak egy faktoriálisszámítás, viszont a lényege az volt, hogy nagy számoknak is ki tudjuk számítani a faktoriálisát, ne csak azt, amit alapból bír a C++ (ami egyébként 12!, kicsit kibővítve pedig 25! :P), hanem a megfelelő tervezéssel elkészített egy programot, ami kiszámolta pl. 10000!-ot is. :D (Jó, ez lehet, hogy csak programozóknak érdekes.)
Aztán amikor már minden működött, akkor mondta, hogy odahívja mondjuk egy bölcsészismerősét, aki megadja, hogy "n = öt". Be is gépelte, na és akkor elkezdte kiírogatni végtelenített ciklusban a program, hogy "Adjon meg természetes számot!", és persze nem állt le. :D:D Erre meg azt mondta, hogy: "Na és ez történik, ha egy bölcsészt ültetünk a gép elé."
Ma meg a funkcionális programozás kezdett el egyre jobban érdekelni, és simán el tudnám képzelni, hogy azzal foglalkozzam. :P
2013. január 10., csütörtök
Támadááás!
Álldogáltam a Keletiben, aztán egyszer csak eszembe jutott, hogy kegyetlenül éhes vagyok, úgyhogy előkotortam a kis zsömlyémet, hogy elmajszoljam. Erre meg odarepült egy galamb. Mondtam neki, hogy nem adom, enyém, de nem nagyon értett a szóból, csak repkedett körbe, ahogy próbáltam elzavarni. Namondom, ez engem biza el nem tántorít az evéstől, majszoltam tovább, erre nem odagyűltek a többiek is? :O Közeledtek, közeledtek... Trollok voltak! Szóval mikor már egy egész rajnyi galamb körözött körülöttem, és már a kezemből akarták kikapni a szendvicsemet, akkor asszontam, hogy jóvan, csesszétek meg, akkor elrakom, de ebből ma nem esztek! :F Azért még gyanakodva méregettek egy ideig, majd lassacskán elszállingóztak. Persze egy őrszem ott maradt még, hátha...
Szóval többet nem eszem a Keletiben. :D
(Egyébként ötös lett a linalgom! VÍÍÍÍÍ! ^^)
2013. január 9., szerda
Séta az egyetemre
Erre a pár napra nem vettem havi bérletet, mert akárhogy is nézzük, az lenne a legolcsóbb a bérlet/jegyek közül: a heti jegy csak felnőtt kiadásban van, az meg drágább úgy, mint ha vennék egy havi bérletet, napi jegy is hasonló árkategória, havi bérletet minek vegyek 4 és fél napra, úgyhogy most sima tömbjegyem van.
De mivel nem akarom elhasználni a jegyeimet, bliccelni meg nem fogok, mert szétizgulnám magam, hogy a 75748 alkalomból, amikor még bérlettel együtt utaztam, és egyszer sem láttam ellenőrt, pont most 75749.-jére lesz majd egy, aki csak engem akar megbüntetni -, szóval ezért mostanában tök sokat sétálok (hű, de hosszúak ezek a mondatok). Gyúrok a hétvégi korizásra, vagy nem tudom. :D Csak az a gond, hogy a fő cél az lenne, hogy ne másszak körbe Újbudán a fő csomópontokon, hanem a legrövidebb úton érkezzem meg az IK déli épületéhez, viszont eddig még mindig vissza kellett fordulnom és kerülni egy jó nagyot egészen az északi épületig (délről érkeznék amúgy) egy hülye dombocskán futó vasútvonal miatt, ami alatt ahol van autóút, ott nincs járda. :P Vagyis akad járda is egy helyen, viszont ahhoz a megfelelő útra kéne ráfordulnom, lehetőleg 5 perc susnyásban tett bónuszséta nélkül. (susnyás= a fent említett domb, amin egyébként csak fű nő, meg pár ültetett fa, meg volt minimális susnya is undorítóan teleszemetelve, természetesen nem az út, hanem a domb felé, mert akkor "az úgy nem látszik"... csak a vonatról :F)
Szóval a bónuszkörök miatt általában +10-15 percet sétálok a rendkívül egészséges budai levegőn, és mindig muszáj vagyok visszavergődni a villamosvonalakhoz. Na majd holnap. Holnap sikerülni fog.
És már csak egy jegyem hiányzik az indexemből! ^^ Az index pedig egy idióta dolog, és örülünk, hogy a modern világban ezt a teljesen szükségtelen, esőerdőkivágásra kifejlesztett vackot már felváltották az elektronikus rendszerek... Ja, mégsem. Gyerünk, gyerekek, rohangáljatok csak a tanárok után!
A webfejlesztés tanárom pedig megdicsért, hogy milyen ügyes vagyok, hogy azt a sok jegyet miiiind beírattam, és sok sikert (amúgy kéz- és lábtörést :F) kívánt holnapra. :D
De mivel nem akarom elhasználni a jegyeimet, bliccelni meg nem fogok, mert szétizgulnám magam, hogy a 75748 alkalomból, amikor még bérlettel együtt utaztam, és egyszer sem láttam ellenőrt, pont most 75749.-jére lesz majd egy, aki csak engem akar megbüntetni -, szóval ezért mostanában tök sokat sétálok (hű, de hosszúak ezek a mondatok). Gyúrok a hétvégi korizásra, vagy nem tudom. :D Csak az a gond, hogy a fő cél az lenne, hogy ne másszak körbe Újbudán a fő csomópontokon, hanem a legrövidebb úton érkezzem meg az IK déli épületéhez, viszont eddig még mindig vissza kellett fordulnom és kerülni egy jó nagyot egészen az északi épületig (délről érkeznék amúgy) egy hülye dombocskán futó vasútvonal miatt, ami alatt ahol van autóút, ott nincs járda. :P Vagyis akad járda is egy helyen, viszont ahhoz a megfelelő útra kéne ráfordulnom, lehetőleg 5 perc susnyásban tett bónuszséta nélkül. (susnyás= a fent említett domb, amin egyébként csak fű nő, meg pár ültetett fa, meg volt minimális susnya is undorítóan teleszemetelve, természetesen nem az út, hanem a domb felé, mert akkor "az úgy nem látszik"... csak a vonatról :F)
Szóval a bónuszkörök miatt általában +10-15 percet sétálok a rendkívül egészséges budai levegőn, és mindig muszáj vagyok visszavergődni a villamosvonalakhoz. Na majd holnap. Holnap sikerülni fog.
És már csak egy jegyem hiányzik az indexemből! ^^ Az index pedig egy idióta dolog, és örülünk, hogy a modern világban ezt a teljesen szükségtelen, esőerdőkivágásra kifejlesztett vackot már felváltották az elektronikus rendszerek... Ja, mégsem. Gyerünk, gyerekek, rohangáljatok csak a tanárok után!
A webfejlesztés tanárom pedig megdicsért, hogy milyen ügyes vagyok, hogy azt a sok jegyet miiiind beírattam, és sok sikert (amúgy kéz- és lábtörést :F) kívánt holnapra. :D
2013. január 2., szerda
2012. november 30., péntek
Kajaa
5 napi ropievés után az étel olyan finooom... Számalapon a tanár mondta, hogy én írtam a legjobb zh-t, és hogy milyen kár, hogy ezt nem tudja pluszpontokkal honorálni, de mondjuk ad egy snickerst vagy valami, én meg mondtam, hogy jóóó :D Amúgy szerintem csak viccelt, de olyan kegyetlen éhes voltam, hogy ezúttal lecsaptam a lehetőségre, és ilyen gyorsan még ember nem evett snickerst (dehogynem, nem is ettem olyan gyorsan, mert már útközben faltam fel, és szétfagyott a kezem, de ha rajtam múlt volna, gyorsabban elfogy). Amúgy nem is szeretem, de most határozottan jólesett.
Most pedig eszem.
Most pedig eszem.
2012. november 27., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)