Osztálykirándulás

Pancsi beteg lett, hát nem jött, de attól még állat volt... :D Ahogy elindultunk, megtudtuk a nagyszerű hírt, miszerint Taksin nincsen alsónadrág, és ez még nem elég, de miután Gerda elsütötte, hogy impotens, akkor Szabika asszonta, hogy "Na, most egy kicsit felállok". :D

Debrecenben amúgy elég nagy lelkesedéssel integettünk, összesen 53 és felen integettek vissza, persze ebben volt, akit félnek, volt, akit másfélnek, volt, akit kettőnek, meg volt, akit háromnak számoltunk. Mondjuk a háromnak számolt az tényleg elég nagy hévvel integetett vissza. :D:D Először csak integetett, aztán csókot küldött az ablakon át, aztán ott hülyéskedett össze meg vissza. :P Egy kamionsofőr dudált is nekünk, egyszer pedig elhajtottunk egy busz mellett, nagy vidáman integettünk, hogy akkor most jól elhúzunk mellettük, aztán jött a piros lámpa, és ott álltunk egymás mellett... Uhh, úgy röhögtünk, lehet, hogy nem is számoltam meg az összes visszaintegető embert.

Szombatra csináltunk táblát is, egyik oldalán "Integess vissza =) Amúgy szép napot" felirattal, másikon meg "Szia! =)" felirattal. Utóbbi azért volt szükséges, mert mikor nem integetünk, akkor elég hülyén néz ki, hogy integessenek vissza. Az más kérdés, hogy az egész integetés hülyén néz ki, de legalább jó sok morcos embert vidámmá tettünk, ahogy ott vigyorogva kalimpáltunk nekik. :P Persze amúgy az sem volt rossz, amikor egy biciklis nénike, aki egyik kezében esernyővel hajtott, megpróbált nekünk visszaintegetni, de majdnem elzuhant biciklistül... ^^

A szálláshelyen volt 8 kutya, amiből hármat láttunk is, akik el lettek keresztelve Buksinak, Blökinek, meg Picúrnak. Utólag kiderült, hogy Buksit Gömbinek hívják... Elég lusta, ráadásul hűtlen típus volt, minden második alkalommal sikerült felállítani a helyéről, hogy mozogjon már egy keveset, és amikor a gazdája elhajtott mellettünk a kocsijával a nevét kiáltozva, akkor tett rá egy nagyot, és jött tovább utánam. :P Agyonkutyáztuk magunkat, Zina meg gyorsan kerített maga mellé egy állítólagos gárdát, aminek természetesen Szabika volt a gárda vezére. (Barátok köztös fíling: Zina Szabikával csalja Czinegét, amíg Czinege OÁTVn van az ország másik végében.) Persze Zina mindentől fél... Egy méhecske is odarepült hozzá, és máris sikítva menekült.

A gördeszka pályán voltunk labdázni, nagyon modern volt, ilyen U alakú rozsdás vacak, aminek az egyik végére lépcsőn fel lehetett mászni, oda leült kicsiny csapatunk egyik fele, a másik meg a pályán rohangált, és dobáltuk ill. gurítottuk egymásnak a labdát. Volt ott két szép pocsolya is, és amikor a közelébe ért a labda, akkor felkiáltottunk, hogy "VÍÍÍZ", és a labda általában szépen végiggurult benne, utána élmény volt elkapni. Mikor én voltam egyedül lent, akkor a poén kedvéért folyton belenyomigáltam, aztán megtisztítgattam egy kis homokkal, és a sáros vackot felhajingáltam a többieknek. ^^

Az este is nagyon jó volt, mi voltunk az emeleten, éjszakára be lettünk csukva, alattunk valami 10.-es salgótarjániak, ráadásul hótrészegek. Asszonták ismerik Győzikét, az egyik még azt is mondta, hogy a rokona. Kérték, hogy menjünk le, mi meg mondtuk, hogy sajna nem megy, be vagyunk zárva, erre mondták, hogy kérjük meg az osztályfőnököt, hogy lemehessünk, mi meg mondtuk, hogy kérjék meg ők, ott van egy erkéllyel arrébb. Egyszer kértek tőlünk vizet, mi meg gyorsan öntöttünk nekik egy kis csapvizet (ami természetesen ihatatlan volt), és lehajintottuk nekik. Erre az egyik belekortyolt, rögtön rájött, hogy csapvíz, és ki is öntötte az egészet... :P

A többiek átjártak hozzánk, merhogy a fiúk beköltöztek hozzájuk, aztán utólag ki is zárták magukat, és 15-en nyomorogtak egy 6 ágyas szobában. Persze jó hangosak voltunk, én spec jó alvókával rendelkezem, és aludtam 4 és fél órát. (Ennyit se aludtam volna, ha Zina nem akar annyira aludni menni... :morci:) Reggel a karbantartó kimászott a fürdőszobaablakon át, bemászott az erkélyajtón, és kinyitotta nekik.

Megnéztük a Debreceni Egyetemet, a Nagyerdőt, a Nagytemplomot, utóbbiban felmásztunk a toronyba, és én úgy féltem... :( De azért csináltam egy pár képet. :P Elkaptunk egy egészségügyi sportnapot is, és láttuk, ahogy ott pattognak az emberkék a színpaddal szemben, de arról sajna pont nincs képem. Voltunk plázázni, a törzshelyünk egy foteles rész volt, ahol elvileg árulták őket, de mi simán letelepedtünk oda. Persze szombaton indulás előtt el lettünk zavarva, merhogy nem hagyjuk, hogy végezze a munkáját. Kötsög. :P

Visszafelé az úton, Debrecenből kiérve még kb. nyolcan integettek vissza, a fent említett esernyős-bicajos néni is közéjük tartozik, hallgattunk nagyon modern zenéket, elvileg Nagy Feró számok voltak... :D Sikerült hazafelé hamarabb kitetetnem magam, hogy ne kelljen visszamászni a sulitól, aztán itthon voltam, hurrá... :P