Megtérülés

Egyébként múlt héten vasárnap, Viki bulijáról hazafelé a villamoson négyes ülésen üldögéltünk Eszterrel, amikor érkezett egy néni. Rám mosolygott, abból már lehetett érezni, hogy akar valamit. Aztán Eszter megjegyezte, hogy el fog olvadni Pancsi sütije, mire a néni megjegyezte, hogy fagyasztóba kell majd betenni. Majd áttért arra, hogy ő is szokott sütni az unokájának.

És egészen véletlenül volt egy százas pakk az unokája fényképeiből nála, mekkora mák, hogy Diósgyőrnél szálltunk fel, így volt időnk mindet végignézni. Majd megtudtuk, hogy az unoka bizony nagyon vallásos (hát gondolom, mennyire *cinikus*), mindig szokott imádkozni a nagyival. (cöcöcö) Én ott már nagyon vigyorogtam, rákérdezett a néni, hogy van-e valami kapcsolatom Istennel. Khmm. Nem tértem ki sem Szandival kapcsolatos hittételeimre, sem a világ elpusztításával kapcsolatos ötletemre, sem bizonyos verseim vonatkozására, hanem inkább letudtam egy rövid "Nincs" válasszal, erre elkezdte taglalni nekünk, hogy olvassuk el János evangéliumát, mert az csak 23 oldal.

Nos, tegnap leesett, hogy nem véletlenül mondta ám JÁNOS evangéliumát. Nem bizony.

Csak aztán nehogy kiderüljön, hogy a bagollyal kapcsolatban nekem van igazam. Ja, egyébként visszavette a mobilinternetét, nincs sehol a házban.